0:00:00.000,0:00:02.000 Az univerzum 0:00:02.000,0:00:04.000 nagyon nagy. 0:00:04.000,0:00:07.000 Egy galaxisban élünk, a Tejútrendszerben. 0:00:07.000,0:00:10.000 Nagyjából 100 milliárd csillag van a Tejútrendszerben. 0:00:10.000,0:00:12.000 Ha veszünk egy fényképezőgépet 0:00:12.000,0:00:14.000 és az égbolt egy tetszőleges pontja felé fordítjuk, 0:00:14.000,0:00:16.000 és a zárat nyitvatartjuk, 0:00:16.000,0:00:19.000 feltéve, hogy a gépünk a Hubble űrtávcsőhöz van csatolva, 0:00:19.000,0:00:21.000 akkor valami ilyesmit fog látni. 0:00:21.000,0:00:24.000 Mindegyik kis folt egy galaxis, 0:00:24.000,0:00:26.000 nagyjából a Tejútrendszerrel azonos méretű -- 0:00:26.000,0:00:29.000 100 milliárd csillag mindegyik kis foltban. 0:00:29.000,0:00:32.000 Körülbelül 100 milliárd galaxis van 0:00:32.000,0:00:34.000 a megfigyelhető univerzumban. 0:00:34.000,0:00:36.000 100 milliárd az egyetlen szám, amit érdemes tudni. 0:00:36.000,0:00:39.000 A világegyetem életkora, az ősrobbanástól mostanáig 0:00:39.000,0:00:41.000 100 milliárd, kutyaévekben számítva. 0:00:41.000,0:00:43.000 (Nevetés) 0:00:43.000,0:00:46.000 Ami mond valamit a helyünkről a világegyetemben. 0:00:46.000,0:00:48.000 Egy dolog, amit tehetünk egy ilyen képpel, hogy egyszerűen csodáljuk. 0:00:48.000,0:00:50.000 Elképesztően gyönyörű. 0:00:50.000,0:00:53.000 Sokat gondolkodtam azon, mi volt az az evolúciós nyomás, 0:00:53.000,0:00:56.000 amely az őseinket a szavannákon alkalmazkodásra és arra a 0:00:56.000,0:00:58.000 fejlődésre kényszerítette, hogy élvezzék a galaxisok képeit 0:00:58.000,0:01:00.000 amikor nem is volt nekik. 0:01:00.000,0:01:02.000 De szeretnénk megérteni is. 0:01:02.000,0:01:06.000 Mint kozmológus, azt akarom kérdezni: miért olyan az univerzum, mint amilyen? 0:01:06.000,0:01:09.000 Az egyik legfontosabb támpontunk az, hogy az univerzum változik az idővel. 0:01:09.000,0:01:12.000 Ha megnéznék az egyik galaxist és megmérnék a sebességét, 0:01:12.000,0:01:14.000 azt találálnák, hogy távolodik tőlünk. 0:01:14.000,0:01:16.000 És ha megnéznének egy még távolabbi galaxist, 0:01:16.000,0:01:18.000 az még gyorsabban távolodna. 0:01:18.000,0:01:20.000 Tehát azt mondjuk, hogy a világegyetem tágul. 0:01:20.000,0:01:22.000 Ami persze azt jelenti, hogy a múltban 0:01:22.000,0:01:24.000 a dolgok közelebb voltak egymáshoz. 0:01:24.000,0:01:26.000 A múltban a világegyetem sűrűbb volt 0:01:26.000,0:01:28.000 és melegebb is. 0:01:28.000,0:01:30.000 Ha összepréselünk dolgokat, a hőmérséklet növekszik. 0:01:30.000,0:01:32.000 Ezt nagyjából értjük is. 0:01:32.000,0:01:34.000 Amit viszont nem értünk ennyire az az, 0:01:34.000,0:01:37.000 hogy a világegyetem, a korai időkben, az ősrobbanáshoz közel, 0:01:37.000,0:01:39.000 még nagyon-nagyon sima is volt. 0:01:39.000,0:01:41.000 Lehet, hogy úgy gondolják, ez nem meglepetés. 0:01:41.000,0:01:43.000 A levegő ebben a teremben nagyon sima. 0:01:43.000,0:01:46.000 Lehet, hogy azt mondják: "Nos, talán a dolgok csak úgy kisimultak." 0:01:46.000,0:01:49.000 De az ősrobbanáshoz közel, az akkori állapotok nagyon mások voltak, 0:01:49.000,0:01:51.000 mint a levegő állapota ebben a teremben. 0:01:51.000,0:01:53.000 Különösképpen, a dolgok sokkal sűrűbbek voltak. 0:01:53.000,0:01:55.000 Az egyes dolgok gravitációs vonzása 0:01:55.000,0:01:57.000 sokkal erősebb volt az ősrobbanáshoz közel. 0:01:57.000,0:01:59.000 Gondolják el, hogy az 0:01:59.000,0:02:01.000 univerzumunkban 100 milliárd galaxis van, 0:02:01.000,0:02:03.000 egyenként 100 milliárd csillaggal. 0:02:03.000,0:02:06.000 A kezdeti időkben, az a 100 milliárd galaxis 0:02:06.000,0:02:09.000 egy olyan kis térbe volt összepréselve, mint ez -- 0:02:09.000,0:02:11.000 szó szerint, a kezdeti időkben. 0:02:11.000,0:02:13.000 És úgy kell ezt a préselést elképzelniük, 0:02:13.000,0:02:15.000 hogy az bármiféle tökéletlenség nélküli, 0:02:15.000,0:02:17.000 anélküli, hogy akár csak egy kis pontban 0:02:17.000,0:02:19.000 pár atommal több lett volna, mint máshol. 0:02:19.000,0:02:22.000 Mert ha lettek volna, összeomlottak volna a gravitációs vonzás alatt 0:02:22.000,0:02:24.000 egy hatalmas fekete lyukba. 0:02:24.000,0:02:27.000 A világegyetemet nagyon, nagyon simaként megtartani a korai időkben 0:02:27.000,0:02:29.000 nem könnyű, ez egy kényes rendszert igényel. 0:02:29.000,0:02:31.000 Ez egy nyom arra, 0:02:31.000,0:02:33.000 hogy a korai univerzum nem véletlenszerűen választott. 0:02:33.000,0:02:35.000 Van valami, ami olyanná tette. 0:02:35.000,0:02:37.000 Szeretnénk tudni, hogy mi az? 0:02:37.000,0:02:40.000 Ennek megértését részben Ludwig Boltzmann adta nekünk, 0:02:40.000,0:02:43.000 egy osztrák fizikus a 19. századból. 0:02:43.000,0:02:46.000 Boltzmann hozzájárulása az volt, hogy segített nekünk megérteni az entrópiát. 0:02:46.000,0:02:48.000 Hallottak már az entrópiáról. 0:02:48.000,0:02:51.000 Ez a véletlenszerűsége, a rendezetlensége, a kaotikussága az egyes rendszereknek. 0:02:51.000,0:02:53.000 Boltzmann adott nekünk egy formulát -- 0:02:53.000,0:02:55.000 most már a sírkövére is felvésve -- 0:02:55.000,0:02:57.000 ami tényleg számszerűsíti, mi az entrópia. 0:02:57.000,0:02:59.000 És ez alapvetően azt mondja, 0:02:59.000,0:03:01.000 hogy az entrópia az a szám, ahányféleképpen 0:03:01.000,0:03:04.000 átrendezhetjük egy rendszer összetevőit úgy, hogy azt nem veszik észre, 0:03:04.000,0:03:06.000 tehát makroszkopikusan ugyanúgy néz ki. 0:03:06.000,0:03:08.000 Ha a levegőt nézik ebben a teremben, 0:03:08.000,0:03:11.000 nem veszik benne észre az egyes atomokat. 0:03:11.000,0:03:13.000 Egy alacsony entrópiájú konfiguráció az, 0:03:13.000,0:03:15.000 ahol csak néhány olyan elrendezés van, ami úgy néz ki. 0:03:15.000,0:03:17.000 Egy nagy entrópiájú elrendezés az, amelyikben 0:03:17.000,0:03:19.000 sok olyan elrendezés van, ami úgy néz ki. 0:03:19.000,0:03:21.000 Ez egy rendkívül fontos felismerés, 0:03:21.000,0:03:23.000 mert segít megmagyarázni 0:03:23.000,0:03:25.000 a termodinamika második főtételét -- 0:03:25.000,0:03:28.000 amely azt mondja, hogy az entrópia növekszik az univerzumban, 0:03:28.000,0:03:30.000 vagy az univerzum egy kis elszigetelt részében. 0:03:30.000,0:03:32.000 Az ok, amiért az entrópia növekszik 0:03:32.000,0:03:35.000 az egyszerűen az, hogy sokkal több lehetőség van 0:03:35.000,0:03:37.000 a magas entrópiára, mint hogy az alacsony entrópiára. 0:03:37.000,0:03:39.000 Ez egy csodálatos felismerés, 0:03:39.000,0:03:41.000 de kihagy valamit. 0:03:41.000,0:03:43.000 Ez a felismerés, hogy az entrópia növekszik, 0:03:43.000,0:03:46.000 ez áll a mögött, amit "időnyíl"-nak nevezünk, 0:03:46.000,0:03:48.000 a múlt és a jövő közötti különbség. 0:03:48.000,0:03:50.000 Minden különbség, ami 0:03:50.000,0:03:52.000 a múlt és a jövő közötti, 0:03:52.000,0:03:54.000 azért van, mert az entrópia növekszik -- 0:03:54.000,0:03:57.000 a tény, hogy a múltra emlékezhetnek, de a jövőre nem. 0:03:57.000,0:04:00.000 A tény, hogy először megszületnek, utána élnek, és utána halnak meg, 0:04:00.000,0:04:02.000 mindig ebben a sorrendben, 0:04:02.000,0:04:04.000 azért, mert az entrópia növekszik. 0:04:04.000,0:04:06.000 Boltzmann kifejtette, hogy ha alacsony entrópiával kezdjük, 0:04:06.000,0:04:08.000 természetes, hogy az növekszik, 0:04:08.000,0:04:11.000 mert több módon lehet magas az entrópia. 0:04:11.000,0:04:13.000 Viszont nem magyarázta meg, 0:04:13.000,0:04:16.000 hogy egyáltalán miért is volt alacsony az entrópia a kezdetekben. 0:04:16.000,0:04:18.000 Az a tény, hogy az entrópia az univerzumban alacsony volt, 0:04:18.000,0:04:20.000 azt tükrözi, 0:04:20.000,0:04:22.000 hogy a korai világegyetem nagyon, nagyon sima volt. 0:04:22.000,0:04:24.000 Szeretnénk ezt megérteni. 0:04:24.000,0:04:26.000 Nekünk, kozmológusoknak, ez a munkánk. 0:04:26.000,0:04:28.000 Sajnos, ez nem egy olyan probléma, 0:04:28.000,0:04:30.000 ami elég figyelmet kapott. 0:04:30.000,0:04:32.000 Ez nem az egyik első dolog, 0:04:32.000,0:04:34.000 amit egy modern kozmológus felhozna, ha megkérdeznék: 0:04:34.000,0:04:36.000 "Mik azok a problémák, amelyeket próbálunk megoldani?" 0:04:36.000,0:04:38.000 Az egyik ember, aki megértette, hogy ez egy probléma, 0:04:38.000,0:04:40.000 Richard Feynman volt. 0:04:40.000,0:04:42.000 50 évvel ezelőtt különböző előadások sorozatát tartotta. 0:04:42.000,0:04:44.000 Ő tartotta azokat a népszerű előadásokat, amiből 0:04:44.000,0:04:46.000 "A fizikai törvények jellege" című könyv lett. 0:04:46.000,0:04:48.000 Tartott előadásokat a Caltech hallgatóinak, 0:04:48.000,0:04:50.000 amikből a "Mai fizika" lett. 0:04:50.000,0:04:52.000 Tartott előadásokat a Caltech végzős hallgatóinak, 0:04:52.000,0:04:54.000 ebből lett "A Feynman előadások a gravitációról". 0:04:54.000,0:04:57.000 Mindezen könyveiben, és minden ilyen előadásán 0:04:57.000,0:04:59.000 kihangsúlyozta ezt a kérdést: 0:04:59.000,0:05:02.000 Miért volt a korai univerzumnak olyan kis entrópiája? 0:05:02.000,0:05:04.000 Azt mondja -- nem fogom utánozni az akcentusát -- 0:05:04.000,0:05:07.000 azt mondja: "Valamilyen oknál fogva az univerzumnak egy időben 0:05:07.000,0:05:10.000 nagyon alacsony entrópiája volt az energiatartalmához képest, 0:05:10.000,0:05:12.000 és azóta az entrópia nőtt. 0:05:12.000,0:05:15.000 Az időnyilat nem lehet teljesen megérteni 0:05:15.000,0:05:18.000 mindaddig, amíg a világegyetem történetének kezdetét 0:05:18.000,0:05:20.000 övező rejtélyt spekulációról 0:05:20.000,0:05:22.000 megértésre redukáljuk." 0:05:22.000,0:05:24.000 Szóval ez a munkánk. 0:05:24.000,0:05:26.000 Tudni akarjuk. Ez 50 évvel ezelőtt volt, "Biztos" -- gondolják --, 0:05:26.000,0:05:28.000 "rájöttünk már." 0:05:28.000,0:05:30.000 Ez nem igaz, hogy mostanra már rájöttünk. 0:05:30.000,0:05:32.000 A probléma azért is rosszabb lett 0:05:32.000,0:05:34.000 ahelyett, hogy javult volna, 0:05:34.000,0:05:36.000 mert 1998-ban 0:05:36.000,0:05:39.000 tanultunk valami fontosat a világegyetemről, amit nem tudtunk korábban. 0:05:39.000,0:05:41.000 Megtudtuk, hogy gyorsul. 0:05:41.000,0:05:43.000 Az univerzum nem csak tágul. 0:05:43.000,0:05:45.000 Ha megnézik a galaxist, tágul. 0:05:45.000,0:05:47.000 Ha visszajönnek egymilliárd évvel később, és megnézik még egyszer, 0:05:47.000,0:05:50.000 még gyorsabban fog távolodni. 0:05:50.000,0:05:53.000 Az egyes galaxisok gyorsabban és gyorsabban távolodnak tőlünk. 0:05:53.000,0:05:55.000 Tehát azt mondjuk, hogy az univerzum gyorsul. 0:05:55.000,0:05:57.000 Ellentétben a korai univerzum alacsony entrópiájával, 0:05:57.000,0:05:59.000 még akkor is, ha nem tudjuk a választ erre, 0:05:59.000,0:06:01.000 legalább van egy jó elméletünk, ami meg tudja magyarázni, 0:06:01.000,0:06:03.000 hogy az az elmélet helyes-e, 0:06:03.000,0:06:05.000 és ez a sötét energia elmélete. 0:06:05.000,0:06:08.000 Ez az az elképzelés, hogy az üres térnek is van energiája. 0:06:08.000,0:06:11.000 A tér minden egyes kis köbcentiméterében, 0:06:11.000,0:06:13.000 függetlenül attól, hogy van-e ott anyag vagy sem, 0:06:13.000,0:06:15.000 vagy részecskék, sugárzás vagy bármi, 0:06:15.000,0:06:18.000 még mindig van energia, még magában a térben is. 0:06:18.000,0:06:20.000 És ez az energia, Einstein szerint, 0:06:20.000,0:06:23.000 nyomást fejt ki az univerzumra. 0:06:23.000,0:06:25.000 Ez egy véget nem érő impulzus, 0:06:25.000,0:06:27.000 ami galaxisokat tolt el egymástól. 0:06:27.000,0:06:30.000 Mivel a sötét energia, ellentétben az anyaggal vagy a sugárzással, 0:06:30.000,0:06:33.000 nem hígul fel, ahogy az univerzum tágul. 0:06:33.000,0:06:35.000 Az energia mennyisége minden egyes köbcentiméterben 0:06:35.000,0:06:37.000 ugyanaz marad, 0:06:37.000,0:06:39.000 még úgy is, hogy az univerzum egyre nagyobb és nagyobb lesz. 0:06:39.000,0:06:42.000 Ennek kritikus hatása van arra, 0:06:42.000,0:06:45.000 amit az univerzum a jövőben csinálni fog. 0:06:45.000,0:06:47.000 Az egyik dolog az, hogy a világegyetem örökre tágulni fog. 0:06:47.000,0:06:49.000 Amikor annyi idős voltam, mint önök most, 0:06:49.000,0:06:51.000 nem tudtuk, hogy mit fog az univerzum csinálni. 0:06:51.000,0:06:54.000 Egyesek úgy gondolták, hogy az univerzum összeomlik a jövőben. 0:06:54.000,0:06:56.000 Einstein szerette ezt az elképzelést. 0:06:56.000,0:06:59.000 De ha van sötét energia, és a sötét energia nem múlik el, 0:06:59.000,0:07:02.000 akkor az univerzum folyamatosan tágulni fog, örökkön-örökké. 0:07:02.000,0:07:04.000 14 milliárd év a múltban, 0:07:04.000,0:07:06.000 100 milliárd kutyaév, 0:07:06.000,0:07:09.000 de végtelen sok év a jövőben. 0:07:09.000,0:07:12.000 Miközben minden tekintetben, 0:07:12.000,0:07:14.000 az űr végesnek tűnik számunkra. 0:07:14.000,0:07:16.000 Az űr lehet véges vagy végtelen, 0:07:16.000,0:07:18.000 de mivel az univerzum gyorsul, 0:07:18.000,0:07:20.000 vannak olyan részei, amelyeket nem láthatunk 0:07:20.000,0:07:22.000 és soha nem is fogjuk látni. 0:07:22.000,0:07:24.000 Az űrnek mindössze egy véges területéhez van hozzáférésünk, 0:07:24.000,0:07:26.000 amit egy horizont vesz körül. 0:07:26.000,0:07:28.000 Így tehát, bár az idő örökké tart, 0:07:28.000,0:07:30.000 a tér korlátozott számunkra. 0:07:30.000,0:07:33.000 Végül, az üres térnek van hőmérséklete. 0:07:33.000,0:07:35.000 A 1970-es években Stephen Hawking elmondta, 0:07:35.000,0:07:37.000 hogy egy fekete lyuk, bár úgy gondoljuk, hogy fekete, 0:07:37.000,0:07:39.000 valójában sugárzást bocsájt ki, 0:07:39.000,0:07:41.000 ha figyelembe vesszük a kvantummechanikát. 0:07:41.000,0:07:44.000 A téridő görbülete a fekete lyuk körül 0:07:44.000,0:07:47.000 kvantummechanikai ingadozást hoz létre, 0:07:47.000,0:07:49.000 és a fekete lyuk sugároz. 0:07:49.000,0:07:52.000 Egy pontosan hasonló számításban Hawking és Gary Gibbons 0:07:52.000,0:07:55.000 megmutatta, hogy ha a sötét energia létezik az üres térben, 0:07:55.000,0:07:58.000 akkor az egész univerzum sugároz. 0:07:58.000,0:08:00.000 Az üres tér energiája 0:08:00.000,0:08:02.000 létrehozza a kvantumingadozásokat. 0:08:02.000,0:08:04.000 És így, bár az univerzum örökké tart, 0:08:04.000,0:08:07.000 és a közönséges anyag és sugárzás végletesen felhígul, 0:08:07.000,0:08:09.000 mindig lesz valamennyi sugárzás, 0:08:09.000,0:08:11.000 valamennyi hőmérsékleti ingadozás, 0:08:11.000,0:08:13.000 még az üres térben is. 0:08:13.000,0:08:15.000 Szóval ez azt jelenti, 0:08:15.000,0:08:17.000 hogy az univerzum olyan, mint egy doboz gáz, 0:08:17.000,0:08:19.000 amely örökké tart. 0:08:19.000,0:08:21.000 Nos, mi a hatása ennek? 0:08:21.000,0:08:24.000 Ezt a hatást tanulmányozta Boltzmann még a 19. században. 0:08:24.000,0:08:27.000 Azt mondta, nos, az entrópia növekszik, 0:08:27.000,0:08:29.000 mert sokkal több lehetősége van az 0:08:29.000,0:08:32.000 univerzumnak magas entrópiájúnak lenni, mint alacsony entrópiájúnak. 0:08:32.000,0:08:35.000 De ez egy valószínűségi nyilatkozat. 0:08:35.000,0:08:37.000 Valószínűleg növekedni fog, 0:08:37.000,0:08:39.000 és ez a valószínűség rendkívül nagy. 0:08:39.000,0:08:41.000 Ez nem olyasmi, ami miatt aggódniunk kell -- 0:08:41.000,0:08:45.000 hogy a levegő ebben a teremben összegyűlik egyetlenegy sarokban, és mi megfulladunk. 0:08:45.000,0:08:47.000 Ez nagyon-nagyon valószínűtlen. 0:08:47.000,0:08:49.000 Kivéve, ha ránk zárnák az ajtókat, 0:08:49.000,0:08:51.000 és szó szerint örökre itt tartanának bennünket, 0:08:51.000,0:08:53.000 akkor megtörténne. 0:08:53.000,0:08:55.000 Minden, ami megengedett, 0:08:55.000,0:08:58.000 minden konfiguráció, ami megengedett a molekulák számára ebben a teremben, 0:08:58.000,0:09:00.000 megtörténne valamikor. 0:09:00.000,0:09:03.000 Szóval Boltzmann azt mondja, nézd, kezdheténk egy univerzummal, 0:09:03.000,0:09:05.000 ami termikus egyensúlyban volt. 0:09:05.000,0:09:08.000 Nem tudott az ősrobbanásról, sem az univerzum tágulásáról. 0:09:08.000,0:09:11.000 Úgy gondolta, hogy a teret és az időt Isaac Newton megmagyarázta, 0:09:11.000,0:09:13.000 és azok abszolút, örökérvényű igazságok voltak. 0:09:13.000,0:09:15.000 Tehát az ő ötlete egy természetes univerzumról 0:09:15.000,0:09:18.000 az volt, ahol a levegőmolekulák egyenletesen szétterültek mindenütt -- 0:09:18.000,0:09:20.000 a minden-molekulák. 0:09:20.000,0:09:23.000 De ha ön Boltzmann, akkor tudja, hogy ha elég sokáig vár, 0:09:23.000,0:09:26.000 akkor a molekulák véletlenszerű ingadozása 0:09:26.000,0:09:28.000 alkalmanként azokat alacsonyabb 0:09:28.000,0:09:30.000 entrópiájú konfigurációba hozza. 0:09:30.000,0:09:32.000 És aztán, persze, ahogy az természetes, 0:09:32.000,0:09:34.000 visszatágulnak. 0:09:34.000,0:09:36.000 Tehát az entrópiának nem kell mindig növekednie -- 0:09:36.000,0:09:39.000 lehetnek ingadozások az alacsony szintű entrópiába, 0:09:39.000,0:09:41.000 a jobban szervezett helyzetek felé. 0:09:41.000,0:09:43.000 Nos, ha ez igaz, 0:09:43.000,0:09:45.000 Boltzmann továbbmegy és kitalál 0:09:45.000,0:09:47.000 két nagyon modern hangzású ötletet -- 0:09:47.000,0:09:50.000 a multiverzumot és az antropikus elvet. 0:09:50.000,0:09:52.000 Azt mondja, a probléma a termikus egyensúllyal 0:09:52.000,0:09:54.000 az, hogy nem tudunk benne élni. 0:09:54.000,0:09:57.000 Emlékezzenek vissza, az élet maga az időnyíltól függ. 0:09:57.000,0:09:59.000 Nem tudnánk információkat feldolgozni, 0:09:59.000,0:10:01.000 emészteni, járni és beszélni, 0:10:01.000,0:10:03.000 ha termikus egyensúlyban élnénk. 0:10:03.000,0:10:05.000 Tehát, ha elképzelnek egy nagyon-nagyon nagy univerzumot, 0:10:05.000,0:10:07.000 egy végtelenül nagy univerzumot, 0:10:07.000,0:10:09.000 véletlenszerűen egymásnak ütköző részecskékkel, 0:10:09.000,0:10:12.000 lesznek időnként kisebb ingadozások az alacsony entrópia állapotában, 0:10:12.000,0:10:14.000 majd ezek visszabomlanak. 0:10:14.000,0:10:16.000 De lesznek nagy ingadozások is. 0:10:16.000,0:10:18.000 Alkalmanként bolygók jönnek létre, 0:10:18.000,0:10:20.000 vagy egy csillag, vagy egy galaxis, 0:10:20.000,0:10:22.000 vagy 100 milliárd galaxis. 0:10:22.000,0:10:24.000 Szóval Boltzmann azt mondja, 0:10:24.000,0:10:27.000 csak egy részében élünk majd ennek a multiverzumnak, 0:10:27.000,0:10:30.000 egy részében ennek a végtelen nagy halmazú ingadozó részecskéknek, 0:10:30.000,0:10:32.000 ahol az élet lehetséges. 0:10:32.000,0:10:34.000 Ez az a régió, ahol az entrópia alacsony. 0:10:34.000,0:10:37.000 Talán a mi univerzumunk pont egyike azoknak a dolgoknak, 0:10:37.000,0:10:39.000 amik időnként történnek. 0:10:39.000,0:10:41.000 A házi feladatuk az, 0:10:41.000,0:10:43.000 hogy komolyan gondolkodjanak el erről, mit is jelent ez. 0:10:43.000,0:10:45.000 Carl Sagan egyik híres mondása, 0:10:45.000,0:10:47.000 hogy "ahhoz, hogy almás pitét készítsünk, 0:10:47.000,0:10:50.000 először fel kell találnunk az univerzumot". 0:10:50.000,0:10:52.000 De nem volt igaza. 0:10:52.000,0:10:55.000 Boltzmann forgatókönyve szerint, ha szeretnének egy almás pitét, 0:10:55.000,0:10:58.000 csak kivárják, amíg az atomok véletlenszerű mozgása 0:10:58.000,0:11:00.000 létrehoz egy almás pitét. 0:11:00.000,0:11:02.000 Az sokkal gyakrabban fog megtörténni, 0:11:02.000,0:11:04.000 mint az atomok véletlenszerű mozgása 0:11:04.000,0:11:06.000 amely létrehoz egy almás kertet 0:11:06.000,0:11:08.000 és egy kis cukorot, és egy kemencét, 0:11:08.000,0:11:10.000 majd elkészíti önöknek az almás pitét. 0:11:10.000,0:11:13.000 Szóval ez a forgatókönyv becsléseket ad. 0:11:13.000,0:11:15.000 És a becslés azt mutatja, 0:11:15.000,0:11:18.000 hogy az ingadozások, amelyek bennünket létrehoztak, minimálisak. 0:11:18.000,0:11:21.000 Még ha elképzelik is, hogy ez a terem, ahol most vagyunk, 0:11:21.000,0:11:23.000 létezik, és valóságos, és mi itt vagyunk, 0:11:23.000,0:11:25.000 és nem csak emlékeink vannak róla, 0:11:25.000,0:11:27.000 de az a benyomásunk, hogy odakint van valami, 0:11:27.000,0:11:31.000 amit úgy neveznek, hogy Caltech és az Egyesült Államok és a Tejútrendszer, 0:11:31.000,0:11:34.000 sokkal könnyebb ezeknek a benyomásoknak véletlenszerűen az agyukba ingadozniuk, 0:11:34.000,0:11:36.000 mint ugyanezen benyomásoknak véletlenszerűen 0:11:36.000,0:11:39.000 a Caltechre, az Egyesült Államokba és a galaxisba ingadozniuk. 0:11:39.000,0:11:41.000 A jó hír az, hogy 0:11:41.000,0:11:44.000 ebből következően ez a forgatókönyv nem működik, nem helyes. 0:11:44.000,0:11:47.000 Ez a forgatókönyv azt adja, hogy nekünk egy minimális ingadozásnak kellene lennünk. 0:11:47.000,0:11:49.000 Még ha ki is hagyjuk a mi galaxisunkat, 0:11:49.000,0:11:51.000 akkor sem kapnánk 100 milliárd másik galaxist. 0:11:51.000,0:11:53.000 És Feynman ezt is értette. 0:11:53.000,0:11:57.000 Feynman azt mondja: "Abból a feltételezésből, hogy a világ egy ingadozás, 0:11:57.000,0:11:59.000 minden azt jósolja, hogy ha megnézzük 0:11:59.000,0:12:01.000 egy részét a világnak, amit még soha nem láttunk, 0:12:01.000,0:12:03.000 akkor zűrzavarosnak fogjuk találni, és nem olyannak, mint amit korábban láttunk -- 0:12:03.000,0:12:05.000 magas entrópiájúnak. 0:12:05.000,0:12:07.000 Ha a mi rendezettségünk egy ingadozás miatt jött létre, 0:12:07.000,0:12:09.000 akkor nem számíthatunk rendezettségre máshol, mint ahol azt épp tapasztaltuk. 0:12:09.000,0:12:13.000 Ezért arra következtetünk, hogy az univerzum nem egy ingadozás." 0:12:13.000,0:12:16.000 Szóval ez jó. A kérdés az, akkor mi a helyes válasz? 0:12:16.000,0:12:18.000 Ha az univerzum nem egy ingadozás, 0:12:18.000,0:12:21.000 miért volt a korai univerzumnak alacsony az entrópiája? 0:12:21.000,0:12:24.000 És én szeretném elmondani a választ, de kifutok az időből. 0:12:24.000,0:12:26.000 (Nevetés) 0:12:26.000,0:12:28.000 Itt van az az univerzum, amiről beszélni szoktunk, 0:12:28.000,0:12:30.000 szemben az univerzummal, ami valójában létezik. 0:12:30.000,0:12:32.000 Épp most mutattam önöknek ezt a képet. 0:12:32.000,0:12:34.000 Az univerzum tágul nagyjából 10 milliárd éve. 0:12:34.000,0:12:36.000 Lehűlőben van. 0:12:36.000,0:12:38.000 De most már elég sokat tudunk az univerzum jövőjéről, 0:12:38.000,0:12:40.000 hogy többet is mondhassunk róla. 0:12:40.000,0:12:42.000 Ha a sötét energia továbbra is marad, 0:12:42.000,0:12:45.000 a csillagok körülöttünk felhasználják nukleáris fűtőanyagukat és kiégnek. 0:12:45.000,0:12:47.000 Fekete lyukakká esnek össze. 0:12:47.000,0:12:49.000 Egy olyan univerzumban fogunk élni, 0:12:49.000,0:12:51.000 amiben semmi sincs, csak fekete lyukak. 0:12:51.000,0:12:55.000 Ez az univerzum 10 a 100-ikon évig fog tartani -- 0:12:55.000,0:12:57.000 sokkal tovább, mint a mi kis univerzumunk élt. 0:12:57.000,0:12:59.000 A jövő sokkal hosszabb, mint a múlt. 0:12:59.000,0:13:01.000 De még a fekete lyukak sem tartanak örökké. 0:13:01.000,0:13:03.000 Elpárolognak, 0:13:03.000,0:13:05.000 semmi sem marad, csak üres tér. 0:13:05.000,0:13:09.000 Az az üres tér lényegében örökké tart majd. 0:13:09.000,0:13:12.000 Azonban, vegyük észre, mivel az üres tér is bocsájt ki sugárzást, 0:13:12.000,0:13:14.000 valójában vannak termikus ingadozások, 0:13:14.000,0:13:16.000 és ez ciklikusan végigjárja 0:13:16.000,0:13:18.000 a szabadsági fokok összes lehetséges kombinációját, 0:13:18.000,0:13:21.000 ami az üres térben létezik. 0:13:21.000,0:13:23.000 Tehát, bár a világegyetem örökké tart, 0:13:23.000,0:13:25.000 csak véges számú dolog 0:13:25.000,0:13:27.000 történhet meg az univerzumban. 0:13:27.000,0:13:29.000 Ezek mind megtörténnek egy 0:13:29.000,0:13:32.000 10 a 10-iken a 120-ikon éves időtartam alatt. 0:13:32.000,0:13:34.000 Tehát két kérdésem van önöknek. 0:13:34.000,0:13:37.000 Először: Ha a világegyetem 10 a 10-iken a 120-ikon évig tart, 0:13:37.000,0:13:39.000 miért születtünk 0:13:39.000,0:13:42.000 az első 14 milliárd évben, 0:13:42.000,0:13:45.000 a meleg, kényelmes alkonyán az ősrobbanásnak? 0:13:45.000,0:13:47.000 Miért nem vagyunk üres térben? 0:13:47.000,0:13:49.000 Azt mondhatják: "Nincs ott semmi az élethez", 0:13:49.000,0:13:51.000 de ez nem igaz. 0:13:51.000,0:13:53.000 Lehetnének önök is véletlenszerű ingadozások a semmiből. 0:13:53.000,0:13:55.000 Miért nem azok? 0:13:55.000,0:13:58.000 Még több házi feladat. 0:13:58.000,0:14:00.000 Szóval, mint mondtam, én nem tudom a választ. 0:14:00.000,0:14:02.000 Elmondom a kedvenc szcenáriómat. 0:14:02.000,0:14:05.000 Vagy "azért, mert csak". Nincs magyarázat. 0:14:05.000,0:14:07.000 Ez egy szimpla tény az univerzumról, 0:14:07.000,0:14:10.000 amit meg kell tanulniuk elfogadni, és nem kérdéseket feltenni. 0:14:11.000,0:14:13.000 Vagy esetleg az ősrobbanás 0:14:13.000,0:14:15.000 nem az univerzum kezdete. 0:14:15.000,0:14:18.000 Egy tojás, egy feltöretlen tojás, egy alacsony entrópiájú konfiguráció, 0:14:18.000,0:14:20.000 és mégis, amikor kinyitjuk a hűtőgépet, 0:14:20.000,0:14:22.000 nem mondjuk, hogy: "Hah, milyen meglepő 0:14:22.000,0:14:24.000 ezt az alacsony entrópiájú konfigurációt a hűtőben találni!" 0:14:24.000,0:14:27.000 Ennek oka, hogy egy tojás nem egy zárt rendszer; 0:14:27.000,0:14:29.000 egy csirkéből jön ki. 0:14:29.000,0:14:33.000 Talán a világegyetem egy egyetemes csirkéből jön. 0:14:33.000,0:14:35.000 Talán van valami, ami természetes módon, 0:14:35.000,0:14:38.000 a fizika törvényeinek növekedésén keresztül, 0:14:38.000,0:14:40.000 létrehoz egy olyan univerzumot, mint a miénk, 0:14:40.000,0:14:42.000 alacsony entrópiájú konfigurációkban. 0:14:42.000,0:14:44.000 Ha ez igaz, akkor meg fog történni többször is; 0:14:44.000,0:14:47.000 részei lennénk egy sokkal nagyobb multiverzumnak. 0:14:47.000,0:14:49.000 Ez az én kedvenc forgatókönyvem. 0:14:49.000,0:14:52.000 Nos, a szervezők megkértek, hogy egy merész spekulációval fejezzem be. 0:14:52.000,0:14:54.000 Az én merész spekulációm az, 0:14:54.000,0:14:57.000 hogy a történelem teljesen mértékben engem igazol majd. 0:14:57.000,0:14:59.000 És 50 év múlva, 0:14:59.000,0:15:02.000 minden aktuális vad ötletemet igazságként fogadják el 0:15:02.000,0:15:05.000 a tudományos és a külsős közösségek. 0:15:05.000,0:15:07.000 Mindannyian hiszünk majd abban, hogy a mi kis univerzumunk 0:15:07.000,0:15:10.000 csak egy kis része egy sokkal nagyobb multiverzumnak. 0:15:10.000,0:15:13.000 És még jobb: meg fogjuk érteni, mi történt az ősrobbanáskor 0:15:13.000,0:15:15.000 egy olyan elmélettel, 0:15:15.000,0:15:17.000 amely összeegyeztethető lesz a megfigyelésekkel. 0:15:17.000,0:15:19.000 Ez egy jóslat. Lehet, hogy tévedek. 0:15:19.000,0:15:21.000 De mint az emberi faj, sokat gondolkodtunk már azon, 0:15:21.000,0:15:23.000 hogy milyen volt az univerzum, 0:15:23.000,0:15:26.000 miért úgy alakult, ahogy, sok-sok éven át. 0:15:26.000,0:15:29.000 Izgalmas arra gondolni, hogy végül egy nap megtudjuk a választ. 0:15:29.000,0:15:31.000 Köszönöm. 0:15:31.000,0:15:33.000 (Taps)