Return to Video

Sean Carroll: Távoli idő és egy multiverzum nyoma

  • 0:00 - 0:02
    Az univerzum
  • 0:02 - 0:04
    nagyon nagy.
  • 0:04 - 0:07
    Egy galaxisban élünk, a Tejútrendszerben.
  • 0:07 - 0:10
    Nagyjából 100 milliárd csillag van a Tejútrendszerben.
  • 0:10 - 0:12
    Ha veszünk egy fényképezőgépet
  • 0:12 - 0:14
    és az égbolt egy tetszőleges pontja felé fordítjuk,
  • 0:14 - 0:16
    és a zárat nyitvatartjuk,
  • 0:16 - 0:19
    feltéve, hogy a gépünk a Hubble űrtávcsőhöz van csatolva,
  • 0:19 - 0:21
    akkor valami ilyesmit fog látni.
  • 0:21 - 0:24
    Mindegyik kis folt egy galaxis,
  • 0:24 - 0:26
    nagyjából a Tejútrendszerrel azonos méretű --
  • 0:26 - 0:29
    100 milliárd csillag mindegyik kis foltban.
  • 0:29 - 0:32
    Körülbelül 100 milliárd galaxis van
  • 0:32 - 0:34
    a megfigyelhető univerzumban.
  • 0:34 - 0:36
    100 milliárd az egyetlen szám, amit érdemes tudni.
  • 0:36 - 0:39
    A világegyetem életkora, az ősrobbanástól mostanáig
  • 0:39 - 0:41
    100 milliárd, kutyaévekben számítva.
  • 0:41 - 0:43
    (Nevetés)
  • 0:43 - 0:46
    Ami mond valamit a helyünkről a világegyetemben.
  • 0:46 - 0:48
    Egy dolog, amit tehetünk egy ilyen képpel, hogy egyszerűen csodáljuk.
  • 0:48 - 0:50
    Elképesztően gyönyörű.
  • 0:50 - 0:53
    Sokat gondolkodtam azon, mi volt az az evolúciós nyomás,
  • 0:53 - 0:56
    amely az őseinket a szavannákon alkalmazkodásra és arra a
  • 0:56 - 0:58
    fejlődésre kényszerítette, hogy élvezzék a galaxisok képeit
  • 0:58 - 1:00
    amikor nem is volt nekik.
  • 1:00 - 1:02
    De szeretnénk megérteni is.
  • 1:02 - 1:06
    Mint kozmológus, azt akarom kérdezni: miért olyan az univerzum, mint amilyen?
  • 1:06 - 1:09
    Az egyik legfontosabb támpontunk az, hogy az univerzum változik az idővel.
  • 1:09 - 1:12
    Ha megnéznék az egyik galaxist és megmérnék a sebességét,
  • 1:12 - 1:14
    azt találálnák, hogy távolodik tőlünk.
  • 1:14 - 1:16
    És ha megnéznének egy még távolabbi galaxist,
  • 1:16 - 1:18
    az még gyorsabban távolodna.
  • 1:18 - 1:20
    Tehát azt mondjuk, hogy a világegyetem tágul.
  • 1:20 - 1:22
    Ami persze azt jelenti, hogy a múltban
  • 1:22 - 1:24
    a dolgok közelebb voltak egymáshoz.
  • 1:24 - 1:26
    A múltban a világegyetem sűrűbb volt
  • 1:26 - 1:28
    és melegebb is.
  • 1:28 - 1:30
    Ha összepréselünk dolgokat, a hőmérséklet növekszik.
  • 1:30 - 1:32
    Ezt nagyjából értjük is.
  • 1:32 - 1:34
    Amit viszont nem értünk ennyire az az,
  • 1:34 - 1:37
    hogy a világegyetem, a korai időkben, az ősrobbanáshoz közel,
  • 1:37 - 1:39
    még nagyon-nagyon sima is volt.
  • 1:39 - 1:41
    Lehet, hogy úgy gondolják, ez nem meglepetés.
  • 1:41 - 1:43
    A levegő ebben a teremben nagyon sima.
  • 1:43 - 1:46
    Lehet, hogy azt mondják: "Nos, talán a dolgok csak úgy kisimultak."
  • 1:46 - 1:49
    De az ősrobbanáshoz közel, az akkori állapotok nagyon mások voltak,
  • 1:49 - 1:51
    mint a levegő állapota ebben a teremben.
  • 1:51 - 1:53
    Különösképpen, a dolgok sokkal sűrűbbek voltak.
  • 1:53 - 1:55
    Az egyes dolgok gravitációs vonzása
  • 1:55 - 1:57
    sokkal erősebb volt az ősrobbanáshoz közel.
  • 1:57 - 1:59
    Gondolják el, hogy az
  • 1:59 - 2:01
    univerzumunkban 100 milliárd galaxis van,
  • 2:01 - 2:03
    egyenként 100 milliárd csillaggal.
  • 2:03 - 2:06
    A kezdeti időkben, az a 100 milliárd galaxis
  • 2:06 - 2:09
    egy olyan kis térbe volt összepréselve, mint ez --
  • 2:09 - 2:11
    szó szerint, a kezdeti időkben.
  • 2:11 - 2:13
    És úgy kell ezt a préselést elképzelniük,
  • 2:13 - 2:15
    hogy az bármiféle tökéletlenség nélküli,
  • 2:15 - 2:17
    anélküli, hogy akár csak egy kis pontban
  • 2:17 - 2:19
    pár atommal több lett volna, mint máshol.
  • 2:19 - 2:22
    Mert ha lettek volna, összeomlottak volna a gravitációs vonzás alatt
  • 2:22 - 2:24
    egy hatalmas fekete lyukba.
  • 2:24 - 2:27
    A világegyetemet nagyon, nagyon simaként megtartani a korai időkben
  • 2:27 - 2:29
    nem könnyű, ez egy kényes rendszert igényel.
  • 2:29 - 2:31
    Ez egy nyom arra,
  • 2:31 - 2:33
    hogy a korai univerzum nem véletlenszerűen választott.
  • 2:33 - 2:35
    Van valami, ami olyanná tette.
  • 2:35 - 2:37
    Szeretnénk tudni, hogy mi az?
  • 2:37 - 2:40
    Ennek megértését részben Ludwig Boltzmann adta nekünk,
  • 2:40 - 2:43
    egy osztrák fizikus a 19. századból.
  • 2:43 - 2:46
    Boltzmann hozzájárulása az volt, hogy segített nekünk megérteni az entrópiát.
  • 2:46 - 2:48
    Hallottak már az entrópiáról.
  • 2:48 - 2:51
    Ez a véletlenszerűsége, a rendezetlensége, a kaotikussága az egyes rendszereknek.
  • 2:51 - 2:53
    Boltzmann adott nekünk egy formulát --
  • 2:53 - 2:55
    most már a sírkövére is felvésve --
  • 2:55 - 2:57
    ami tényleg számszerűsíti, mi az entrópia.
  • 2:57 - 2:59
    És ez alapvetően azt mondja,
  • 2:59 - 3:01
    hogy az entrópia az a szám, ahányféleképpen
  • 3:01 - 3:04
    átrendezhetjük egy rendszer összetevőit úgy, hogy azt nem veszik észre,
  • 3:04 - 3:06
    tehát makroszkopikusan ugyanúgy néz ki.
  • 3:06 - 3:08
    Ha a levegőt nézik ebben a teremben,
  • 3:08 - 3:11
    nem veszik benne észre az egyes atomokat.
  • 3:11 - 3:13
    Egy alacsony entrópiájú konfiguráció az,
  • 3:13 - 3:15
    ahol csak néhány olyan elrendezés van, ami úgy néz ki.
  • 3:15 - 3:17
    Egy nagy entrópiájú elrendezés az, amelyikben
  • 3:17 - 3:19
    sok olyan elrendezés van, ami úgy néz ki.
  • 3:19 - 3:21
    Ez egy rendkívül fontos felismerés,
  • 3:21 - 3:23
    mert segít megmagyarázni
  • 3:23 - 3:25
    a termodinamika második főtételét --
  • 3:25 - 3:28
    amely azt mondja, hogy az entrópia növekszik az univerzumban,
  • 3:28 - 3:30
    vagy az univerzum egy kis elszigetelt részében.
  • 3:30 - 3:32
    Az ok, amiért az entrópia növekszik
  • 3:32 - 3:35
    az egyszerűen az, hogy sokkal több lehetőség van
  • 3:35 - 3:37
    a magas entrópiára, mint hogy az alacsony entrópiára.
  • 3:37 - 3:39
    Ez egy csodálatos felismerés,
  • 3:39 - 3:41
    de kihagy valamit.
  • 3:41 - 3:43
    Ez a felismerés, hogy az entrópia növekszik,
  • 3:43 - 3:46
    ez áll a mögött, amit "időnyíl"-nak nevezünk,
  • 3:46 - 3:48
    a múlt és a jövő közötti különbség.
  • 3:48 - 3:50
    Minden különbség, ami
  • 3:50 - 3:52
    a múlt és a jövő közötti,
  • 3:52 - 3:54
    azért van, mert az entrópia növekszik --
  • 3:54 - 3:57
    a tény, hogy a múltra emlékezhetnek, de a jövőre nem.
  • 3:57 - 4:00
    A tény, hogy először megszületnek, utána élnek, és utána halnak meg,
  • 4:00 - 4:02
    mindig ebben a sorrendben,
  • 4:02 - 4:04
    azért, mert az entrópia növekszik.
  • 4:04 - 4:06
    Boltzmann kifejtette, hogy ha alacsony entrópiával kezdjük,
  • 4:06 - 4:08
    természetes, hogy az növekszik,
  • 4:08 - 4:11
    mert több módon lehet magas az entrópia.
  • 4:11 - 4:13
    Viszont nem magyarázta meg,
  • 4:13 - 4:16
    hogy egyáltalán miért is volt alacsony az entrópia a kezdetekben.
  • 4:16 - 4:18
    Az a tény, hogy az entrópia az univerzumban alacsony volt,
  • 4:18 - 4:20
    azt tükrözi,
  • 4:20 - 4:22
    hogy a korai világegyetem nagyon, nagyon sima volt.
  • 4:22 - 4:24
    Szeretnénk ezt megérteni.
  • 4:24 - 4:26
    Nekünk, kozmológusoknak, ez a munkánk.
  • 4:26 - 4:28
    Sajnos, ez nem egy olyan probléma,
  • 4:28 - 4:30
    ami elég figyelmet kapott.
  • 4:30 - 4:32
    Ez nem az egyik első dolog,
  • 4:32 - 4:34
    amit egy modern kozmológus felhozna, ha megkérdeznék:
  • 4:34 - 4:36
    "Mik azok a problémák, amelyeket próbálunk megoldani?"
  • 4:36 - 4:38
    Az egyik ember, aki megértette, hogy ez egy probléma,
  • 4:38 - 4:40
    Richard Feynman volt.
  • 4:40 - 4:42
    50 évvel ezelőtt különböző előadások sorozatát tartotta.
  • 4:42 - 4:44
    Ő tartotta azokat a népszerű előadásokat, amiből
  • 4:44 - 4:46
    "A fizikai törvények jellege" című könyv lett.
  • 4:46 - 4:48
    Tartott előadásokat a Caltech hallgatóinak,
  • 4:48 - 4:50
    amikből a "Mai fizika" lett.
  • 4:50 - 4:52
    Tartott előadásokat a Caltech végzős hallgatóinak,
  • 4:52 - 4:54
    ebből lett "A Feynman előadások a gravitációról".
  • 4:54 - 4:57
    Mindezen könyveiben, és minden ilyen előadásán
  • 4:57 - 4:59
    kihangsúlyozta ezt a kérdést:
  • 4:59 - 5:02
    Miért volt a korai univerzumnak olyan kis entrópiája?
  • 5:02 - 5:04
    Azt mondja -- nem fogom utánozni az akcentusát --
  • 5:04 - 5:07
    azt mondja: "Valamilyen oknál fogva az univerzumnak egy időben
  • 5:07 - 5:10
    nagyon alacsony entrópiája volt az energiatartalmához képest,
  • 5:10 - 5:12
    és azóta az entrópia nőtt.
  • 5:12 - 5:15
    Az időnyilat nem lehet teljesen megérteni
  • 5:15 - 5:18
    mindaddig, amíg a világegyetem történetének kezdetét
  • 5:18 - 5:20
    övező rejtélyt spekulációról
  • 5:20 - 5:22
    megértésre redukáljuk."
  • 5:22 - 5:24
    Szóval ez a munkánk.
  • 5:24 - 5:26
    Tudni akarjuk. Ez 50 évvel ezelőtt volt, "Biztos" -- gondolják --,
  • 5:26 - 5:28
    "rájöttünk már."
  • 5:28 - 5:30
    Ez nem igaz, hogy mostanra már rájöttünk.
  • 5:30 - 5:32
    A probléma azért is rosszabb lett
  • 5:32 - 5:34
    ahelyett, hogy javult volna,
  • 5:34 - 5:36
    mert 1998-ban
  • 5:36 - 5:39
    tanultunk valami fontosat a világegyetemről, amit nem tudtunk korábban.
  • 5:39 - 5:41
    Megtudtuk, hogy gyorsul.
  • 5:41 - 5:43
    Az univerzum nem csak tágul.
  • 5:43 - 5:45
    Ha megnézik a galaxist, tágul.
  • 5:45 - 5:47
    Ha visszajönnek egymilliárd évvel később, és megnézik még egyszer,
  • 5:47 - 5:50
    még gyorsabban fog távolodni.
  • 5:50 - 5:53
    Az egyes galaxisok gyorsabban és gyorsabban távolodnak tőlünk.
  • 5:53 - 5:55
    Tehát azt mondjuk, hogy az univerzum gyorsul.
  • 5:55 - 5:57
    Ellentétben a korai univerzum alacsony entrópiájával,
  • 5:57 - 5:59
    még akkor is, ha nem tudjuk a választ erre,
  • 5:59 - 6:01
    legalább van egy jó elméletünk, ami meg tudja magyarázni,
  • 6:01 - 6:03
    hogy az az elmélet helyes-e,
  • 6:03 - 6:05
    és ez a sötét energia elmélete.
  • 6:05 - 6:08
    Ez az az elképzelés, hogy az üres térnek is van energiája.
  • 6:08 - 6:11
    A tér minden egyes kis köbcentiméterében,
  • 6:11 - 6:13
    függetlenül attól, hogy van-e ott anyag vagy sem,
  • 6:13 - 6:15
    vagy részecskék, sugárzás vagy bármi,
  • 6:15 - 6:18
    még mindig van energia, még magában a térben is.
  • 6:18 - 6:20
    És ez az energia, Einstein szerint,
  • 6:20 - 6:23
    nyomást fejt ki az univerzumra.
  • 6:23 - 6:25
    Ez egy véget nem érő impulzus,
  • 6:25 - 6:27
    ami galaxisokat tolt el egymástól.
  • 6:27 - 6:30
    Mivel a sötét energia, ellentétben az anyaggal vagy a sugárzással,
  • 6:30 - 6:33
    nem hígul fel, ahogy az univerzum tágul.
  • 6:33 - 6:35
    Az energia mennyisége minden egyes köbcentiméterben
  • 6:35 - 6:37
    ugyanaz marad,
  • 6:37 - 6:39
    még úgy is, hogy az univerzum egyre nagyobb és nagyobb lesz.
  • 6:39 - 6:42
    Ennek kritikus hatása van arra,
  • 6:42 - 6:45
    amit az univerzum a jövőben csinálni fog.
  • 6:45 - 6:47
    Az egyik dolog az, hogy a világegyetem örökre tágulni fog.
  • 6:47 - 6:49
    Amikor annyi idős voltam, mint önök most,
  • 6:49 - 6:51
    nem tudtuk, hogy mit fog az univerzum csinálni.
  • 6:51 - 6:54
    Egyesek úgy gondolták, hogy az univerzum összeomlik a jövőben.
  • 6:54 - 6:56
    Einstein szerette ezt az elképzelést.
  • 6:56 - 6:59
    De ha van sötét energia, és a sötét energia nem múlik el,
  • 6:59 - 7:02
    akkor az univerzum folyamatosan tágulni fog, örökkön-örökké.
  • 7:02 - 7:04
    14 milliárd év a múltban,
  • 7:04 - 7:06
    100 milliárd kutyaév,
  • 7:06 - 7:09
    de végtelen sok év a jövőben.
  • 7:09 - 7:12
    Miközben minden tekintetben,
  • 7:12 - 7:14
    az űr végesnek tűnik számunkra.
  • 7:14 - 7:16
    Az űr lehet véges vagy végtelen,
  • 7:16 - 7:18
    de mivel az univerzum gyorsul,
  • 7:18 - 7:20
    vannak olyan részei, amelyeket nem láthatunk
  • 7:20 - 7:22
    és soha nem is fogjuk látni.
  • 7:22 - 7:24
    Az űrnek mindössze egy véges területéhez van hozzáférésünk,
  • 7:24 - 7:26
    amit egy horizont vesz körül.
  • 7:26 - 7:28
    Így tehát, bár az idő örökké tart,
  • 7:28 - 7:30
    a tér korlátozott számunkra.
  • 7:30 - 7:33
    Végül, az üres térnek van hőmérséklete.
  • 7:33 - 7:35
    A 1970-es években Stephen Hawking elmondta,
  • 7:35 - 7:37
    hogy egy fekete lyuk, bár úgy gondoljuk, hogy fekete,
  • 7:37 - 7:39
    valójában sugárzást bocsájt ki,
  • 7:39 - 7:41
    ha figyelembe vesszük a kvantummechanikát.
  • 7:41 - 7:44
    A téridő görbülete a fekete lyuk körül
  • 7:44 - 7:47
    kvantummechanikai ingadozást hoz létre,
  • 7:47 - 7:49
    és a fekete lyuk sugároz.
  • 7:49 - 7:52
    Egy pontosan hasonló számításban Hawking és Gary Gibbons
  • 7:52 - 7:55
    megmutatta, hogy ha a sötét energia létezik az üres térben,
  • 7:55 - 7:58
    akkor az egész univerzum sugároz.
  • 7:58 - 8:00
    Az üres tér energiája
  • 8:00 - 8:02
    létrehozza a kvantumingadozásokat.
  • 8:02 - 8:04
    És így, bár az univerzum örökké tart,
  • 8:04 - 8:07
    és a közönséges anyag és sugárzás végletesen felhígul,
  • 8:07 - 8:09
    mindig lesz valamennyi sugárzás,
  • 8:09 - 8:11
    valamennyi hőmérsékleti ingadozás,
  • 8:11 - 8:13
    még az üres térben is.
  • 8:13 - 8:15
    Szóval ez azt jelenti,
  • 8:15 - 8:17
    hogy az univerzum olyan, mint egy doboz gáz,
  • 8:17 - 8:19
    amely örökké tart.
  • 8:19 - 8:21
    Nos, mi a hatása ennek?
  • 8:21 - 8:24
    Ezt a hatást tanulmányozta Boltzmann még a 19. században.
  • 8:24 - 8:27
    Azt mondta, nos, az entrópia növekszik,
  • 8:27 - 8:29
    mert sokkal több lehetősége van az
  • 8:29 - 8:32
    univerzumnak magas entrópiájúnak lenni, mint alacsony entrópiájúnak.
  • 8:32 - 8:35
    De ez egy valószínűségi nyilatkozat.
  • 8:35 - 8:37
    Valószínűleg növekedni fog,
  • 8:37 - 8:39
    és ez a valószínűség rendkívül nagy.
  • 8:39 - 8:41
    Ez nem olyasmi, ami miatt aggódniunk kell --
  • 8:41 - 8:45
    hogy a levegő ebben a teremben összegyűlik egyetlenegy sarokban, és mi megfulladunk.
  • 8:45 - 8:47
    Ez nagyon-nagyon valószínűtlen.
  • 8:47 - 8:49
    Kivéve, ha ránk zárnák az ajtókat,
  • 8:49 - 8:51
    és szó szerint örökre itt tartanának bennünket,
  • 8:51 - 8:53
    akkor megtörténne.
  • 8:53 - 8:55
    Minden, ami megengedett,
  • 8:55 - 8:58
    minden konfiguráció, ami megengedett a molekulák számára ebben a teremben,
  • 8:58 - 9:00
    megtörténne valamikor.
  • 9:00 - 9:03
    Szóval Boltzmann azt mondja, nézd, kezdheténk egy univerzummal,
  • 9:03 - 9:05
    ami termikus egyensúlyban volt.
  • 9:05 - 9:08
    Nem tudott az ősrobbanásról, sem az univerzum tágulásáról.
  • 9:08 - 9:11
    Úgy gondolta, hogy a teret és az időt Isaac Newton megmagyarázta,
  • 9:11 - 9:13
    és azok abszolút, örökérvényű igazságok voltak.
  • 9:13 - 9:15
    Tehát az ő ötlete egy természetes univerzumról
  • 9:15 - 9:18
    az volt, ahol a levegőmolekulák egyenletesen szétterültek mindenütt --
  • 9:18 - 9:20
    a minden-molekulák.
  • 9:20 - 9:23
    De ha ön Boltzmann, akkor tudja, hogy ha elég sokáig vár,
  • 9:23 - 9:26
    akkor a molekulák véletlenszerű ingadozása
  • 9:26 - 9:28
    alkalmanként azokat alacsonyabb
  • 9:28 - 9:30
    entrópiájú konfigurációba hozza.
  • 9:30 - 9:32
    És aztán, persze, ahogy az természetes,
  • 9:32 - 9:34
    visszatágulnak.
  • 9:34 - 9:36
    Tehát az entrópiának nem kell mindig növekednie --
  • 9:36 - 9:39
    lehetnek ingadozások az alacsony szintű entrópiába,
  • 9:39 - 9:41
    a jobban szervezett helyzetek felé.
  • 9:41 - 9:43
    Nos, ha ez igaz,
  • 9:43 - 9:45
    Boltzmann továbbmegy és kitalál
  • 9:45 - 9:47
    két nagyon modern hangzású ötletet --
  • 9:47 - 9:50
    a multiverzumot és az antropikus elvet.
  • 9:50 - 9:52
    Azt mondja, a probléma a termikus egyensúllyal
  • 9:52 - 9:54
    az, hogy nem tudunk benne élni.
  • 9:54 - 9:57
    Emlékezzenek vissza, az élet maga az időnyíltól függ.
  • 9:57 - 9:59
    Nem tudnánk információkat feldolgozni,
  • 9:59 - 10:01
    emészteni, járni és beszélni,
  • 10:01 - 10:03
    ha termikus egyensúlyban élnénk.
  • 10:03 - 10:05
    Tehát, ha elképzelnek egy nagyon-nagyon nagy univerzumot,
  • 10:05 - 10:07
    egy végtelenül nagy univerzumot,
  • 10:07 - 10:09
    véletlenszerűen egymásnak ütköző részecskékkel,
  • 10:09 - 10:12
    lesznek időnként kisebb ingadozások az alacsony entrópia állapotában,
  • 10:12 - 10:14
    majd ezek visszabomlanak.
  • 10:14 - 10:16
    De lesznek nagy ingadozások is.
  • 10:16 - 10:18
    Alkalmanként bolygók jönnek létre,
  • 10:18 - 10:20
    vagy egy csillag, vagy egy galaxis,
  • 10:20 - 10:22
    vagy 100 milliárd galaxis.
  • 10:22 - 10:24
    Szóval Boltzmann azt mondja,
  • 10:24 - 10:27
    csak egy részében élünk majd ennek a multiverzumnak,
  • 10:27 - 10:30
    egy részében ennek a végtelen nagy halmazú ingadozó részecskéknek,
  • 10:30 - 10:32
    ahol az élet lehetséges.
  • 10:32 - 10:34
    Ez az a régió, ahol az entrópia alacsony.
  • 10:34 - 10:37
    Talán a mi univerzumunk pont egyike azoknak a dolgoknak,
  • 10:37 - 10:39
    amik időnként történnek.
  • 10:39 - 10:41
    A házi feladatuk az,
  • 10:41 - 10:43
    hogy komolyan gondolkodjanak el erről, mit is jelent ez.
  • 10:43 - 10:45
    Carl Sagan egyik híres mondása,
  • 10:45 - 10:47
    hogy "ahhoz, hogy almás pitét készítsünk,
  • 10:47 - 10:50
    először fel kell találnunk az univerzumot".
  • 10:50 - 10:52
    De nem volt igaza.
  • 10:52 - 10:55
    Boltzmann forgatókönyve szerint, ha szeretnének egy almás pitét,
  • 10:55 - 10:58
    csak kivárják, amíg az atomok véletlenszerű mozgása
  • 10:58 - 11:00
    létrehoz egy almás pitét.
  • 11:00 - 11:02
    Az sokkal gyakrabban fog megtörténni,
  • 11:02 - 11:04
    mint az atomok véletlenszerű mozgása
  • 11:04 - 11:06
    amely létrehoz egy almás kertet
  • 11:06 - 11:08
    és egy kis cukorot, és egy kemencét,
  • 11:08 - 11:10
    majd elkészíti önöknek az almás pitét.
  • 11:10 - 11:13
    Szóval ez a forgatókönyv becsléseket ad.
  • 11:13 - 11:15
    És a becslés azt mutatja,
  • 11:15 - 11:18
    hogy az ingadozások, amelyek bennünket létrehoztak, minimálisak.
  • 11:18 - 11:21
    Még ha elképzelik is, hogy ez a terem, ahol most vagyunk,
  • 11:21 - 11:23
    létezik, és valóságos, és mi itt vagyunk,
  • 11:23 - 11:25
    és nem csak emlékeink vannak róla,
  • 11:25 - 11:27
    de az a benyomásunk, hogy odakint van valami,
  • 11:27 - 11:31
    amit úgy neveznek, hogy Caltech és az Egyesült Államok és a Tejútrendszer,
  • 11:31 - 11:34
    sokkal könnyebb ezeknek a benyomásoknak véletlenszerűen az agyukba ingadozniuk,
  • 11:34 - 11:36
    mint ugyanezen benyomásoknak véletlenszerűen
  • 11:36 - 11:39
    a Caltechre, az Egyesült Államokba és a galaxisba ingadozniuk.
  • 11:39 - 11:41
    A jó hír az, hogy
  • 11:41 - 11:44
    ebből következően ez a forgatókönyv nem működik, nem helyes.
  • 11:44 - 11:47
    Ez a forgatókönyv azt adja, hogy nekünk egy minimális ingadozásnak kellene lennünk.
  • 11:47 - 11:49
    Még ha ki is hagyjuk a mi galaxisunkat,
  • 11:49 - 11:51
    akkor sem kapnánk 100 milliárd másik galaxist.
  • 11:51 - 11:53
    És Feynman ezt is értette.
  • 11:53 - 11:57
    Feynman azt mondja: "Abból a feltételezésből, hogy a világ egy ingadozás,
  • 11:57 - 11:59
    minden azt jósolja, hogy ha megnézzük
  • 11:59 - 12:01
    egy részét a világnak, amit még soha nem láttunk,
  • 12:01 - 12:03
    akkor zűrzavarosnak fogjuk találni, és nem olyannak, mint amit korábban láttunk --
  • 12:03 - 12:05
    magas entrópiájúnak.
  • 12:05 - 12:07
    Ha a mi rendezettségünk egy ingadozás miatt jött létre,
  • 12:07 - 12:09
    akkor nem számíthatunk rendezettségre máshol, mint ahol azt épp tapasztaltuk.
  • 12:09 - 12:13
    Ezért arra következtetünk, hogy az univerzum nem egy ingadozás."
  • 12:13 - 12:16
    Szóval ez jó. A kérdés az, akkor mi a helyes válasz?
  • 12:16 - 12:18
    Ha az univerzum nem egy ingadozás,
  • 12:18 - 12:21
    miért volt a korai univerzumnak alacsony az entrópiája?
  • 12:21 - 12:24
    És én szeretném elmondani a választ, de kifutok az időből.
  • 12:24 - 12:26
    (Nevetés)
  • 12:26 - 12:28
    Itt van az az univerzum, amiről beszélni szoktunk,
  • 12:28 - 12:30
    szemben az univerzummal, ami valójában létezik.
  • 12:30 - 12:32
    Épp most mutattam önöknek ezt a képet.
  • 12:32 - 12:34
    Az univerzum tágul nagyjából 10 milliárd éve.
  • 12:34 - 12:36
    Lehűlőben van.
  • 12:36 - 12:38
    De most már elég sokat tudunk az univerzum jövőjéről,
  • 12:38 - 12:40
    hogy többet is mondhassunk róla.
  • 12:40 - 12:42
    Ha a sötét energia továbbra is marad,
  • 12:42 - 12:45
    a csillagok körülöttünk felhasználják nukleáris fűtőanyagukat és kiégnek.
  • 12:45 - 12:47
    Fekete lyukakká esnek össze.
  • 12:47 - 12:49
    Egy olyan univerzumban fogunk élni,
  • 12:49 - 12:51
    amiben semmi sincs, csak fekete lyukak.
  • 12:51 - 12:55
    Ez az univerzum 10 a 100-ikon évig fog tartani --
  • 12:55 - 12:57
    sokkal tovább, mint a mi kis univerzumunk élt.
  • 12:57 - 12:59
    A jövő sokkal hosszabb, mint a múlt.
  • 12:59 - 13:01
    De még a fekete lyukak sem tartanak örökké.
  • 13:01 - 13:03
    Elpárolognak,
  • 13:03 - 13:05
    semmi sem marad, csak üres tér.
  • 13:05 - 13:09
    Az az üres tér lényegében örökké tart majd.
  • 13:09 - 13:12
    Azonban, vegyük észre, mivel az üres tér is bocsájt ki sugárzást,
  • 13:12 - 13:14
    valójában vannak termikus ingadozások,
  • 13:14 - 13:16
    és ez ciklikusan végigjárja
  • 13:16 - 13:18
    a szabadsági fokok összes lehetséges kombinációját,
  • 13:18 - 13:21
    ami az üres térben létezik.
  • 13:21 - 13:23
    Tehát, bár a világegyetem örökké tart,
  • 13:23 - 13:25
    csak véges számú dolog
  • 13:25 - 13:27
    történhet meg az univerzumban.
  • 13:27 - 13:29
    Ezek mind megtörténnek egy
  • 13:29 - 13:32
    10 a 10-iken a 120-ikon éves időtartam alatt.
  • 13:32 - 13:34
    Tehát két kérdésem van önöknek.
  • 13:34 - 13:37
    Először: Ha a világegyetem 10 a 10-iken a 120-ikon évig tart,
  • 13:37 - 13:39
    miért születtünk
  • 13:39 - 13:42
    az első 14 milliárd évben,
  • 13:42 - 13:45
    a meleg, kényelmes alkonyán az ősrobbanásnak?
  • 13:45 - 13:47
    Miért nem vagyunk üres térben?
  • 13:47 - 13:49
    Azt mondhatják: "Nincs ott semmi az élethez",
  • 13:49 - 13:51
    de ez nem igaz.
  • 13:51 - 13:53
    Lehetnének önök is véletlenszerű ingadozások a semmiből.
  • 13:53 - 13:55
    Miért nem azok?
  • 13:55 - 13:58
    Még több házi feladat.
  • 13:58 - 14:00
    Szóval, mint mondtam, én nem tudom a választ.
  • 14:00 - 14:02
    Elmondom a kedvenc szcenáriómat.
  • 14:02 - 14:05
    Vagy "azért, mert csak". Nincs magyarázat.
  • 14:05 - 14:07
    Ez egy szimpla tény az univerzumról,
  • 14:07 - 14:10
    amit meg kell tanulniuk elfogadni, és nem kérdéseket feltenni.
  • 14:11 - 14:13
    Vagy esetleg az ősrobbanás
  • 14:13 - 14:15
    nem az univerzum kezdete.
  • 14:15 - 14:18
    Egy tojás, egy feltöretlen tojás, egy alacsony entrópiájú konfiguráció,
  • 14:18 - 14:20
    és mégis, amikor kinyitjuk a hűtőgépet,
  • 14:20 - 14:22
    nem mondjuk, hogy: "Hah, milyen meglepő
  • 14:22 - 14:24
    ezt az alacsony entrópiájú konfigurációt a hűtőben találni!"
  • 14:24 - 14:27
    Ennek oka, hogy egy tojás nem egy zárt rendszer;
  • 14:27 - 14:29
    egy csirkéből jön ki.
  • 14:29 - 14:33
    Talán a világegyetem egy egyetemes csirkéből jön.
  • 14:33 - 14:35
    Talán van valami, ami természetes módon,
  • 14:35 - 14:38
    a fizika törvényeinek növekedésén keresztül,
  • 14:38 - 14:40
    létrehoz egy olyan univerzumot, mint a miénk,
  • 14:40 - 14:42
    alacsony entrópiájú konfigurációkban.
  • 14:42 - 14:44
    Ha ez igaz, akkor meg fog történni többször is;
  • 14:44 - 14:47
    részei lennénk egy sokkal nagyobb multiverzumnak.
  • 14:47 - 14:49
    Ez az én kedvenc forgatókönyvem.
  • 14:49 - 14:52
    Nos, a szervezők megkértek, hogy egy merész spekulációval fejezzem be.
  • 14:52 - 14:54
    Az én merész spekulációm az,
  • 14:54 - 14:57
    hogy a történelem teljesen mértékben engem igazol majd.
  • 14:57 - 14:59
    És 50 év múlva,
  • 14:59 - 15:02
    minden aktuális vad ötletemet igazságként fogadják el
  • 15:02 - 15:05
    a tudományos és a külsős közösségek.
  • 15:05 - 15:07
    Mindannyian hiszünk majd abban, hogy a mi kis univerzumunk
  • 15:07 - 15:10
    csak egy kis része egy sokkal nagyobb multiverzumnak.
  • 15:10 - 15:13
    És még jobb: meg fogjuk érteni, mi történt az ősrobbanáskor
  • 15:13 - 15:15
    egy olyan elmélettel,
  • 15:15 - 15:17
    amely összeegyeztethető lesz a megfigyelésekkel.
  • 15:17 - 15:19
    Ez egy jóslat. Lehet, hogy tévedek.
  • 15:19 - 15:21
    De mint az emberi faj, sokat gondolkodtunk már azon,
  • 15:21 - 15:23
    hogy milyen volt az univerzum,
  • 15:23 - 15:26
    miért úgy alakult, ahogy, sok-sok éven át.
  • 15:26 - 15:29
    Izgalmas arra gondolni, hogy végül egy nap megtudjuk a választ.
  • 15:29 - 15:31
    Köszönöm.
  • 15:31 - 15:33
    (Taps)
Title:
Sean Carroll: Távoli idő és egy multiverzum nyoma
Speaker:
Sean Carroll
Description:

A TEDxCaltechen Sean Carroll kozmológus boncolgatja -- egy szórakoztató és elgondolkodtató bemutatón az idő és az univerzum természetéről -- azt a megtévesztően egyszerű kérdést: miért létezik az idő egyáltalán? A lehetséges válaszok az univerzum meglepő természetére utalnak, és az abban elfoglalt helyünkre.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
15:34
Krisztian Stancz added a translation

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.